Ötvenéves lett a BMW Group székháza

Fél évszázaddal ezelőtt Karl Schwanzer egy új korszak szimbólumaként tervezte meg a bajor prémiummárka ikonikus épületét. A jubileumi születésnapra az egyesült államokbeli BANDALOOP függőtáncosai látványos előadással készültek.

1970 és 1972 között egy nemzetközi jelentőségű, időtlen ikon épült fel Münchenben, mindössze huszonhat hónap alatt. A projekten ötszáz építőmunkás, valamint kétszáz építész, mérnök és statikus dolgozott együtt, összesen mintegy 3,5 millió munkaórán át. Az épület külső héjához több mint háromezer darab homlokzati elemet gyártottak le, amelyek japán alumíniumöntési eljárással készültek, Európában elsőként. A projekten tizenkét ország szakemberei dolgoztak vállvetve. A BMW Group székházában és a szomszédságában működő gyárban ma 104 különböző nemzetiségű kolléga dolgozik együtt.

2022. július 22-én a BMW Group nagyszabású gála keretében ünnepelte meg világhírű építészeti ikonná avanzsált székháza 50. születésnapját. Az ünnepségen több mint kétszáz nemzetközi vendég vett részt az üzleti élet, a kultúra, a politika és a társadalom képviselői közül. Az eseményen, amelyen Nihal Saad, az ENSZ Civilizációk Szövetségének kabinetfőnöke is tiszteletét tette, Francis Kéré Pritzker-díjas építész mondott ünnepi beszédet. A ceremóniára Christoph Niemann illusztrátor látványos műalkotást készített, amelyet a BMW Group székháza ihletett. Jonas Kaufmann sztártenor előadása, valamint Dr. Markus Söder, Bajorország miniszterelnökének beszéde mellett az ünnepség szervezői egy különleges fényponttal is készültek: a 100 méter magas épület külső felszínét az egyesült államokbeli BANDALOOP táncegyüttes tizenkét függőtáncosa pillanatok alatt magával ragadó színpaddá varázsolta. Melecio Estrella a látványos koreográfiát az építészet és a táncművészet között húzódó, súlytalan szimbiózis jegyében álmodta meg: Thomas Cavanagh függőtáncosai Ben Juodvalkis alkalomhoz komponált zenéjére adták elő a „Momentum Curve” című előadást, amelyet kifejezetten a BMW Group székházának jubileumára állítottak össze.

A BMW Group székháza még ma is a háború utáni korszak egyik leginnovatívabb mérnöki teljesítménye, hiszen a négy hengert egy kereszt alakú, acélgerendákból álló tetőszerkezetre függesztették fel. Az épületet így nem alulról felfelé építették fel – ahogy az általában lenni szokott –, hanem először a földön megalkották a felsőbb szinteket, amelyeket aztán a vasbetonból készült, masszív „toronyaknán” hidraulikusan egyre feljebb mozgattak. 1972 augusztusában, a Behnisch & Partner és Frei Otto által tervezett híres olimpiai helyszínnel szemben elkészült a BMW Group székháza. Az osztrák építészprofesszor, Karl Schwanzer nevével fémjelzett épület az elmúlt ötven évben nem csupán München, de a vállalatcsoport nemzetközi jelentőségű, időtlen ikonjává érett. Lélegzetelállító homlokzatával, jövőbe mutató építészeti megoldásaival és térbeli koncepciójával a „függő torony” egyedülálló módon ötvözi a vizuális tömörséget a konstruktív és funkcionális logikával. A Karl Schwanzer dizájnjában rejlő innovációs erősség miként akkoriban, úgy napjainkban is a BMW Group úttörő pozícióját szimbolizálja, a vállalatcsoport székházát a holnapok fenntartható mobilitásának iránymutatójává emelve. Az épület, amelyet a média „a világ leglátványosabb és legmenőbb vállalati székházaként” ünnepelt, nem csupán egy gazdasági sikertörténetet jelképez, hanem a nemzetközi elfogadás, a béke és az interkulturalizáció szimbóluma is. A Karl Schwanzer által megvalósított „integrált kommunikáció” ma az elektromos mobilitás, a digitalizáció és a körforgásos gazdaság új korszaka felé vezető utat mutatja meg.

Francis Kéré Pritzker-díjas építész:

„Az építészet és az autóipar az innováció, a gazdasági fejlődés és a nemzeti jólét egyik legfontosabb katalizátora volt és lesz. Mindkét iparág társadalomformáló, előremutató, és olyan globális trendeket indít el, amelyek összetett hatással vannak a gazdaságra és a környezetre. Az emberekre, a természetre és az iparra ma óriási nyomás nehezedik, hogy olyan megoldásokat találjanak, amelyek tetteink, cselekedeteink és tevékenységeink őszinte újragondolását igénylik. Ezért minden szereplőnek, az építészektől kezdve az üzleti élet képviselőiig, minden eddiginél szorosabban össze kell fognia, felismerve szimbiózisainkat és felelősségeinket, hogy saját alkotásainkat a fenntartható jövőre összpontosítva alakíthassuk át.”

Caroline Schwanzer, Karl Schwanzer építészprofesszor unokája:

„Amikor édesapámmal először jártam Münchenben, meglátogattuk a BMW székházát. Elmesélte, hogy az épületet Karl Schwanzer felülről lefelé építette meg, ami azt jelenti, hogy a négy henger a tetőn lévő szerkezetről lóg. Lenyűgözőnek találtam. Módfelett élveztem, hogy nagyapám másképp gondolkodott, és hogy ezt a fajta „másképp gondolkodást” el is ismerték. Professzorként és tanárként egy fenomenális építészgeneráció felemelkedésében működött közre. Bátorított, kihívások elé állított, és legfőképp inspirált. Mindig arra ösztönzött, hogy a csillagok felé nyúljak!”

Dr. Norbert Riethofer, a BMW AG felügyelő bizottságának elnöke:

„A BMW székháza meghatározta a vállalatcsoportot. Az épület egy olyan építészeti ikon, amely tele van úttörő megoldásokkal. A BMW azon gondolkodásmódját és magabiztosságát jelképezi, amely szerint a fejlődés kulcsa az innováció. Az épület azért is olyan látványos, mert senkit sem hagy hidegen. A BMW minden egyes generációja felelős azért, hogy a vállalatot a jövőbe vezesse. A Karl Schwanzer által megálmodott székház önazonos szellemiséget biztosított a BMW Group számára a globális szereplővé válás felé vezető úton.”

Oliver Zipse, a BMW AG igazgatótanácsának elnöke:

„Víziókról beszélni egyúttal azt is jelenti, hogy túl kell látni a korszellemen és olyat kell alkotni, ami a jövőben is fennmarad. A BMW székháza már évtizedekkel ezelőtt megtestesítette mindezt, modernitás tekintetében pedig még ma is nehéz felülmúlni. Ez az épület mindig arra ösztönöz minket, hogy messzebbre tekintsünk. Arra törekszünk, hogy az elkövetkező száz év ugyanolyan sikeres legyen, mint a mögöttünk álló száz.”

Melecio Estrella, a BANDALOOP művészeti igazgatója és koreográfusa:

„Az épület íveiből merítettünk ihletet, felismerve, hogy az emberi test is ívekből és spirálokból táplálkozik. A BMW által fémjelzett gyorsulást átélve a szívverés ritmusára reflektálunk, amely a jövőbeni generációk élhető világa felé hajt bennünket.”

Karl Schwanzer építészprofesszor (1918 – 1975):

„Ha elhatározod, hogy építész leszel, bátorságot kell merítened ahhoz is, hogy víziókat akarj valóra váltani. Az építészet a kommunikáció művészete, az évszázadokon átívelő kommunikáció eszköze. A kitartás kreatívitást kíván. A pontosság, a precizitás, a folyamatosság és a szerénység pedig a legjobb társak. Megalkotni valamit nem gyötrelmes fáradság, hanem felhőtlen öröm. Az örömteli munka pedig értelmet ad az életnek.”

„A tervezési folyamat során olyan jól olvasható formákat választottunk, amelyek a precizitást, a technikai tökéletességet és a forma szépségét hirdetik, az autógyárról alkotott kép és a vele való kapcsolat megtestesülése jegyében.”

Megbízás és filmforgatás

1968-ban a BMW AG építészeti pályázatot írt ki a BMW új adminisztrációs épületének megtervezésére. A bajor prémiummárka igazgatótanácsának, felügyelő bizottságának és főbb részvényeseinek meggyőzése érdekében Karl Schwanzer elkészítette a Bavaria Film stúdióiban az egyik, lóhere alakú emelet 1:1 arányú modelljét. A BMW vezetősége még ebben az évben megbízta őt az új székház építésével. Karl Schwanzer életnagyságú díszletének megépítésében és a pályafilm forgatásában Rolf Zehetbauer is részt vett, aki 1973-ban Oscar-díjat nyert a „Cabaret” című film művészeti rendezéséért. Két évvel később került a mozikba a „Rollerball” című hollywoodi film – amelynek építészeti főszereplője a BMW székháza volt. Ezt követte sorban a „Suspiria” (1977), a „Bloodline” (1979), a „Zwei Nasen tanken Super” (1984) és a „Vaterfreuden” (2014), amelyekben a BMW Group székháza egytől egyig újabb sikereket aratott.

Peter Blake művész „a megvalósított pop-építészet egyedülálló darabjaként" jellemezte az épületet, amelynek lenyűgöző felépítése és kialakítása mind a mai napig a sikeres jövőbe vezető, előrelátó vállalati döntések szimbóluma.

Kultúra iránti elkötelezettsége részeként a BMW Group ma már több száz kulturális partnerséget ápol világszerte. Az első együttműködés 50 évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor Gerhard Richter szépművész kifejezetten a BMW Group székházának előcsarnokába készítette el „Red”, „Yellow” és „Blue” névre keresztelt, nagyméretű monokróm festményeit. Az alkotásokat a vállalatcsoport az idei jubileum apropóján restauráltatja, majd a művész eredeti elképzelése szerint újra bemutatja.

Építészet a BMW színeiben

A BMW Group több évtizedes hagyományt ápol a világhírű építészekkel való együttműködésben. A vállalatcsoport már Karl Schwanzer felkérésekor a dinamikus építészeti formavilág népszerűsítése mellett döntött, a müncheni székház felépítésével megkezdett, úttörő irányvonal így 2003-ban a Rolls-Royce Motor Cars goodwoodi gyárával (Sir Nicholas Grimshaw), 2005-ben a BMW Group lipcsei üzemével (Zaha Hadid), 2007-ben pedig a BMW Welt futurisztikus koncepciójával (Coop Himmelb(l)au) folytatódott. 2022-ben Rem Koolhaas rotterdami OMA irodája és a 3XN dán építészeti iroda megbízást kapott a BMW-től a müncheni gyár átalakítására és a nagyvárosi sorozatgyártás jövőképének közös kidolgozására.

Új film Karl Schwanzer életéről és munkásságáról

„He Flew Ahead” címmel, Nicholas Ofczarek főszereplésével készült el Karl Schwanzer új életrajzi filmje, amelyet Max Gruber rendező az építészprofesszor néhai fia, Martin Schwanzer és unokája, Caroline Schwanzer megbízásából készített el. Ahogy azt az „Architect’s Poem” alcím is sugallja, az alkotás rendhagyó módon idézi fel egy olyan rendkívüli személyiség életútját, aki az építészetre materializált költészetként tekintett. A filmben Karl Schwanzer mellett kimagasló kortárs tanúk és útitársak is feltűnnek. Az alkotás 2023 őszén ünnepli hivatalos premierjét.

Különleges jubileumi kiállítás a BMW Múzeumban

A BMW Group székháza és a „tál” néven is emlegetett BMW Múzeum München két legjellegzetesebb épülete, amelyeket a háború utáni Németország építészeti ikonjaiként tartanak számon. A BMW Múzeum a kezdetektől fogva Karl Schwanzer vállalati központról alkotott elképzelésének szerves részét képezte. Az 1999 óta műemlékvédelem alatt álló épületegyüttes történetét feldolgozó, különleges kiállítás a múzeum előterében mutatja be a székház területének történetét, az építkezés idejéből származó, eredeti építészeti makettekkel színesítve a tárlatot. A kiállítás (https://www.bmw-welt.com/en/experience/exhibitions/exhibition_museum.html) 2022. október 3-ig tekinthető meg. A belépés ingyenes.

Münchenben az 1972-es olimpiai évnek a müncheni Architekturmuseum „The Olympic City of Munich. Retrospect and Outlook” című kiállítása (https://www.architekturmuseum.de/en/exhibitions/the-olympic-city-of-munich/), a City Hall Gallery „Visions and Reality. Art for the 1972 Olympic Games in Munich” című kiállítása (https://muenchen1972-2022.de/en/home/), valamint a „The Olympic Games 72 in images – Photographs from the collections of the Bayerische Staatsbibliothek” tárlat (https://www.bsb-muenchen.de/en/events-and-exhibitions/article/olympische-sommerspiele-muenchen-1972-fotoausstellung0-4152/) is emléket állít.